Tőzmiske község önkormányzata, illetve a Simonyi Társaság augusztus 2-3-án ismét nagyszabású rendezvénysorozattal rukkolt ki a Simonyi napok alkalmával. Az első napon lovasbemutató és a fogathajtó verseny volt, több mint száz résztvevővel a táncosok színes, toborzó felvonulása a főutcán. Több együttes lépett fel. Másnap, vasárnap, a katolikus templomban megtartott ökumenikus, kétnyelvű istentiszteleten magyarul Hegedűs János plébános és Deák Bálint helybeli, németül Walter Sinn evangélikus-lutheránus lelkész hirdetett igét. A Simonyiak Emlékházának udvarán leleplezték a 13 kopjafát, illetve a svéd gránitkőből készült emlékművet. A Deportáltak Egyesületének nevében Contras Magdolna románul elmondott beszédében felidézte 1945. január 14-ét és 15-ét, amikor az országból 75-80 ezer németet vagy német szimpatizánst deportáltak Szovjetunióba „málenkij robotra”, ahol jelentős részük embertelen körülmények között elpusztult, a többiek évekig szenvedtek a nemzetiségük miatt, egész életre testben, lélekben megnyomorítva tértek haza. A kényszermunkára hurcolt 59, közülük ott elhunyt 13 simonyifalvi emlékére a Balogh Csaba közreműködésével egy-egy kopjafát faragó Brittich Erzsébet képzőművész személyes indíttatású beszédben ismertette elhurcoltatásuk történetét. Dan Vasile Ungureanu családi érintettség okán szólott a Baraganba történt deportálásokról. Leleplezték a szögesdróttal övezett, a tetején eltört, fekete gránitoszloptól megosztott emlékművet. /Balta János: Simonyifalvi napok. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./
2009. január 19.
Simonyifalván a katolikus templomban ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg az 1945. január 15-én a településről Szovjetunióba kényszermunkára hurcolt emberekről. A megjelentek a Simonyiak Házának az udvarán álló emlékműhöz vonultak. Szívós László elmondta: hagyományt kívánnak teremteni a településről deportáltak emlékére minden év januárjában történő megemlékezésben. Contras Magdolna, a Deportáltak Egyesületének nevében emlékezett vissza a kényszermunka hosszú éveinek a megpróbáltatásaira, amikor éhen, hidegben, embertelen körülmények között kiszolgáltatva dolgoztatták őket. /Balta János: Deportáltakra emlékeztek Simonyifalván. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./
